Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.
Az EU vezetői folytatják az egyeztetést a helyreállítási alapról és a költségvetésről, amellyel szemben a magyar és a lengyel kormány politikai vétót emelt - mondta Angela Merkel német kancellár az állam- és kormányfők csütörtök esti videókonferenciás ülését követően.
Nem szabad eltérni attól a megállapodástól, amit a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón eldöntöttünk, mert ha ez mégis megtörténik, akkor „számíthatunk arra, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt” – üzent a szlovén miniszterelnök az EU vezetőinek abban a levélben, amely tegnap még csak néhány részletében, mára viszont teljes terjedelmében nyilvánossá vált.
„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Az Európai Unió nem alkudhat meg a jogállamisági követelményeit illetően Magyarországgal és Lengyelországgal szemben - jelentette ki Soros György milliárdos. A magyar származású üzletember ezzel bekapcsolódott a napok óta tartó vitába, amely a magyar és lengyel vétóról, valamint annak következményéről szól.
„Nincs B-terv, jó nagy pácban vagyunk” és nincs olyan varázsmegoldás, ami már a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcson kezelni tudná a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet – így gondolkodik jelenleg egy magas rangú uniós illetékes. Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot. A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a mai nagyköveti tanácskozásona túl szigorú jogállamisági rendelet miatt – jelentette be Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitterén. A hírek szerint nem csak a magyar, hanem a lengyel nagykövet is hasonlóan szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Portfolio reggeli értesülésével és Orbán Viktor ma délutáni jelzésével összhangban a két tagállam politikai vétót emelt a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban, a formális vétó még hátravan.
Ha Magyarország valóban megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Márpedig egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar kormány keresztbe fekszik a jogállamisági feltételek miatt.
"Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn az EU-költségvetés kapcsán. A Portfolio úgy tudja, Magyarország vétózni fog.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai Kormányinfón elmondott szavai szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek kifizetését szankcionáló jogállamisági rendelettervezetet, amit a német elnökség akar elfogadtatni a tagállamokkal, ezért kész vétózni a magyar kormány. Bár a kérdés mindkétszer az uniós költségvetés és a helyreállítási alapot érintő vétó lehetőségére irányult, végül Gulyás a Portfolio értelmezése szerint mindkétszer csak a jogállamisági rendelettervezet megvétózására utalt. Ez a magyar vétó viszont nem tudná megállítani a rendelet hatályba lépését, mert ennél nincs egyhangúsági kényszer a Tanácsban. Közben a háttérben készülődik valami alku, ami állítólag garanciákat ad a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és ne vétózzák meg a két másik rendeletet, amelyeknél viszont egyhangúsági kényszer van.
Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.
Mégsem fogja megvétózni Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos saját források rendeletet a Tanácsban. Így a két büdzsé nemsokára el tud indulni és mivel a szigorú jogállamisági rendelet is hatályba lép, így egyelőre kétséges, hogy kap-e Magyarország 2021-től érdemben új uniós forrásokat. Legalábbis ez – a Portfolio által már pénteken vázolt kockázati - forgatókönyv kezd kirajzolódni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár mai cikkéből. Közben egyébként ma délután újabb nagy alku született Brüsszelben: megvan az elvi megállapodás az uniós intézmények között a 2021-2027-es büdzséről is.
„Azt gondolom, hogy haladjunk tovább, Orbán Viktor nem fogja megváltoztatni a múlt csütörtökön kötött” jogállamisági alkut – jelezte várakozását a magyar költségvetési vétófenyegetésre utalva a Politico című lapnak Manfred Weber, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt frakcióvezetője.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.
Miután a legfrissebb jelek szerint jóval szigorúbb jogállamisági feltételeket kötnének hozzá a tagállamok és az Európai Parlament alkuja alapján a 2021 utáni EU-s pénzek kifizetéséhez, mint amit eleve elutasított a magyar kormány, fontos figyelmeztető levelet küldött a magyar parlament elnöke a jelenlegi (Németország) és a következő két uniós soros elnökséget betöltő ország (Portugália, Szlovénia) parlamenti elnökének.
A jövő év első negyedévében várhatóan megjelenteti a kormány az új EU-s ciklus forrásaiból az első pályázatokat, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a családoknak szólnak (például a napelemes pályázat), majd nyáron elfogadhatja az Európai Bizottság az új Operatív Programokat, ősszel pedig megérkezhetnek az első uniós előlegek Brüsszelből – jelentette be az új EU-pénzek kapcsán várható menetrendet és főbb kereteket egy mai sajtótájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára jelezte, hogy mától elérhetővé teszik a 2021-2027-es uniós ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, hogy elindítsanak egy várhatóan 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetést, amely kapcsán nyitottak az észrevételre és amelyeket heti gyakorisággal terveznek majd megválaszolni.
